Az szemünk elől rejtve maradó titkos földalatti helyek és a bennük élő, tevékenykedő különböző emberek, lények mindig megmozgatták az emberi fantáziát. Mindannyian hallottunk már a legendák, mítoszok mélybe süllyesztett helyeiről. A filmeken, irodalmon keresztül beszivárgotak a hétköznapjaink popkultúrájába is. Gondoljunk csak Mátrix földalatti városára, Zionra vagy Mória barlang-városállamára a Gyűrűk Ura trilógiából. Ezekre a helyszínekre azonban vagy nincs bizonyítékunk vagy köztudottan a fantázia szüleményei. Itt is igaz azonban a sokszor elhangzott mondás: A valóság sokszor felülírja a képzeletet. Következzen 10 létező és nem kevésbé elképesztő érdekesség a mélyből:
10. Burlington - Anglia
Az angliai Corsham városa alatt kiterjedt hidegháborús óvóhely rendszer rejtőzik, mely megépítése után a Burlington-bunker vagy egyszerűbben a "Burlington" kódnevet kapta. Bár soha nem használták, a bunker célja az volt, hogy az ország legfontosabbnak tartott kormányzati embereinek (méretezése szerint az Nagy Britannia körülbelül négyezer elit tisztségviselőjének) menedéket nyújtson vészhelyzet, elsősorban atomháború esetén. A komplexumban az alvóhelyek mellett irodák, kórház, telefonközpont, tévéstúdió, sőt, egy pub is helyet kapott. Az amerikai Cheyenne-Mountain brit megfelelőjének tartott építményhez még saját, titkos vasúti leágazás is tartozik.
9. Dixia Cheng, Peking - Kína
Peking titkos városát, azaz Dixia Chenget a földalatti nagy falként is szokás emlegetni, funkciója ugyanis csaknem azonos volt előbbiével: a védelmet szolgálta, egy esetleges atomtámadáskor, illetve hagyományos háború esetén jelentett volna menedéket a kínai főváros lakóinak. Az 1970-es években Mao Ce-tung által építtetett óvóhelyet végül nem kellett használni, míg azonban napjainkra a helyiek többsége meg is feledkezett róla, a külföldi utazók közül kevesen hagyják ki a turistaattrakcióvá vált helyet. A földalatti város alagutak hálózata Peking alatt, mintegy 84 négyzetkilométert fed le.
8. A Nitrokémia titkos földalatti erőműve, Balatonfűzfő – Magyarország
Mivel az állami tulajdonban lévő cég új feladatokat szeretne találni az 1924- ben építeni kezdett egykori földalatti lőporgyárnak, ezért a magyar nyelvű interneten az elmúlt években elég sok híradás jelent meg a Balaton szomszédságában álló ipari létesítményről. Mégis, még a nyáron az északi part főútján elhajtó nyaralók közül is nagyon kevesen tudják, hogy a főúttól néhány kilométerre majd ötven méter mélységben három óriási terem van, melyekben egykor mélybe rejtett szénerőművek működtek, rájuk pedig mesterségesen hordták vissza a dombokat. Emellett az élménybeszámoló mellett nem mehetünk el, ennél pontosabban mi sem tudtuk volna leírni a helyszínt:
http://budapest-szinterei.blog.hu/2012/01/31/nitrokemia
7. Setenil de las Bodegas, Spanyolország
A Cádiz tartományban található furcsa kisváros eltér a többi felsorolttól abban, hogy ma is élő, csaknem háromezer főt számláló közösség lakja, melyeknek csak egy része épült a várost körülölelő sziklák ormai közé. Az egykori római majd mór erődrendszer lényege, hogy a házak, szűk sikátorok természetes alkotóelemüknek tekintik a sziklaképződményeket, nem beszélve a több tíz kilométer hosszú barlangrendszerről, mely a lakóépületeket köti össze. Az Andalúz település szépségével is turistacsalogató, a lenti kép pedig magáért beszél. Félelmetes és lenyűgöző lehet ott élni!
6. Budai Sziklakórház
A Sziklakórházat, vagyis egykori hivatalos nevén a Székesfőváros Sebészeti Szükségkórházát a budai vár alatt található, tíz kilométer hosszú barlang- és járatrendszer bizonyos szakaszán alakították ki. Igazi csemege a történelem szerelmeseinek, fontos szerepe volt ugyanis 1956-ban, a hidegháború ideje alatt pedig atom biztos bunker funkcióját töltötte be.
5. Shanghai alagutak, Portland - USA
Az Egyesült Államok észak nyugati partjának nyüzsgő nagyvárosa, Portland büszkélkedhet egy olyan kétes hírnevet szerzett katakomba rendszerrel, mely az egykori vadnyugat kevésbé romantikus üzelmeinek adott helyet. A néhai kínai negyed alatt elterülő szövevényes földalatti világot Shanghai-alagutaknak vagy „tiltott városnak” nevezték, a bennük folyó illegális emberkereskedelem pedig innen kapta a „shanghaizáció” nevet. Becslések sincsenek arra hány embert raboltak el város bűnbandái, tartottak pincecellákban és adtak el a nyugati part és Ázsia közt kereskedelmet folytató hajókra rabszolgaként. A 19. században fellendülő kereskedelem mindenesetre tömegesen igényelte ezekre a hajókra az élő munkaerő ilyen olcsó formáját. A prostitúcióról és az ehhez kapcsolódó egyéb illegális üzelmekről is elhíresült pincerendszer egy részét ma már lehet látogatni szervezett túrák keretében.
4. Wieliczka Só bánya, Lengyelország
A világ egyik legismertebb földalatti szenzációjaként is számon tartják a Krakkótól pár tíz kilométerre lévő egykori bányarendszert, mely egyben a világ egyik leghosszabb ideig működő sóbányája is volt. Az összes járatával együtt majd 300 km hosszú látványosság számtalan attrakcióval rendelkezik, de mind közül a legnagyobb a Szent Kinga kápolnája, melyet „földalatti katedrálisnak” is hívnak. Itt őrzik szent Kinga ereklyéit. Ez a terem a világ legnagyobb földalatti temploma. 101 méter mélységben, hossza 54 m, szélessége 18 m, magassága 12 m.
3. Coober Pedy, Ausztrália
Coober Pedy a „világ opál fővárosa” vagy, ahogy az ausztrál bennszülöttek hívják „kupa piti”, azaz a fehér ember gödre. Ezekkel a nevekkel illetik az extrém elszigeteltségben létrejött dél-nyugat ausztráliai bányászkolóniát, (több száz kilométerre bármilyen nagyobb várostól), mely egyedül a körülötte elterülő opálban hihetetlen gazdag sivatagnak köszönheti alapítását. A ma kétezer körüli lélekszám majd fele olyan félig vagy teljesen sziklába vájt lakásokban, „ dugout”-okban él, melyeket kívül vastagon beterít a púderszerű por, belül viszont modern lakhelyek. Állítólag a tengerentúli világháborúból hazatért veteránok, hadszintéri bunkereikből ötletet merítve építették az első ilyeneket. Jó szolgálatot tesznek a sivatagban uralkodó napközbeni forróság és az éjszakai dermesztő hideg ellen.
2. Kariz - Kish szigete, Irán
A 93 négyzetkilométeres, az iráni partoktól 18 kilométerre található Kish szigete több szempontból is érdekes helye a világnak. Nem csak azért, mert a nyugati világgal ellentmondásos viszonyt ápoló iszlám köztársaságon belül társadalmi tekintetben jóval szabadabb légkör uralkodik itt, mint az ország más területein, hanem mert a világon máshol kevés helyen látható földalatti objektumokat is rejteget. „Kish földalatti városaként „ ismert járatrendszer ma 18 ezer négyzetméteren van feltárva és felújítva, rengeteg idegenforgalmi egységgel betelepítve. Az egykor Payab és Harireh ősi városainak vízellátását szolgáló termek és folyosók építését 2000-2500 évvel ezelőttire teszik a tudósok. Több mint 200 kút és esővíz gyűjtő vizét szállította központi szűrőtermekbe.
1. Derinkuyu – Törökország
A paleoasztronautika lelkes hívei, egyben Erich von Däniken olvasói előtt biztosan nem ismeretlenek a Derinkuyu és a Kaymakli nevek. Ezek a mai Törökország belső, kappadókiai területein található kis települések, illetve az alattuk található szövevényes földalatti városrendszerek az 1960-as években történt felfedezésük óta vonzzák a profi régészeket és amatőr kalandorokat a világ minden részéből. Az eddig rendelkezésre álló információk szerint 18-20 szinten, majd nyolcvan-száz (!) méter mélységig épültek ki lakóhelyek, közösségi terek, templomok emberek számára, illetve jószágok termények tárolására alkalmas raktárak. Természetesen az őket összekötő alagutakkal. Eleddig 5 nagy, egymással összeköttetésben álló rendszert találtak, a kutatók becslései pedig megoszlanak arról, hogy mekkora népességet tudtak befogadni a vélt vagy valós veszéllyel szemben ide húzódok számára. Mert minden bizonnyal valamilyen menekülési túlélési taktikát szolgált a becsült negyven – százezer (!) ember számára. Óriási titok lepi be ezeket az ősi építményeket. Csak találgatások vannak kik és mikor alakították át sajtszerű képződménnyé az itteni hegyvidéket. A római légiók elől mélybe húzódó keresztények hivatalos elmélete kissé hiányosnak tűnik.
