2013.03.04.
12:31

Írta: ETIaYETI

10 kevésbé ismert, sokkoló kínzási és kivégzési technika a történelemből.

Az előző posztok után kaptunk néhány visszajelzést, hogy túl sok romantikus, szívet melengető listát készítünk, kevés anyag szól az élet sötétebb oldaláról. Mivel szeretnénk a legszélesebb olvasói igényeket kiszolgálni, ezért most jöjjön egy igazán kemény sorozat. Mi lehetne véresebb, kegyetlenebb téma, mint az emberiség történelmében egészen a humanizmus térnyeréséig kiemelt szerepet játszó különböző tortúrák és kivégzési módok bemutatása? Arra gondoltunk viszont, ha már kínzások, akkor nem untatjuk az olvasói bázist az unalomig ismételt, konvencionális és így vagy úgy mindenki által hallott módszerek (lásd. spanyolcsizma, kerékbetörés, karóba húzás, vasszűz) ismételgetésével. Inkább nézzünk meg alaposabban tíz olyan kevésbé felkapott, de ugyanolyan bestiális, és ha szabad így fogalmazni, „kifinomult” módszert, melyeket nagy előszeretettel állítottak az igazságszolgáltatás, az elrettentés vagy egyszerűen a bosszúállás eszköztárába.  Kevés jobb forrásunk lehetne, mint egy kifejezetten a témának szentelt szakkönyv: A módszereket nagyrészt Torrente Del Bosque néven író szerző Kínzások és kivégzések története című könyvéből emeltük át.

10. Bambusszal való felnyársaltatás

A bambuszról köztudott különleges szilárdsága, de más érdekesség is kapcsolódik hozzá. Vannak fajok, melyek naponta 10 cm növekedésre is képesek és rendkívüli hajlékonyságuk okán nagyon nehezen törnek. Ezt a két tulajdonságát használta fel jó néhány ázsiai civilizáció, mikor a náluk őshonos növényekkel egy lassú és ebből kifolyólag rendkívüli kínokat okozó kínzási módszert talált fel. A vélt vagy valós vétségen kapott delikvenst ülő, esetleg vízszintes helyzetben egy kihegyezett még növésben lévő bambuszszár fölé kötözték, majd egyszerűen hagyták, hogy az áldozat végbelén vagy más lágy részein át bele nőjön annak testébe. Elképzelhetetlen fájdalmakat okozva vele. Az ókori Kína, bizonyos dinasztiák alatt egyébként is híres volt részletes kínzási szabályrendszeréről. Nem csak a különböző vétségekért járt más-más büntetés, de különböző büntetést írt elő különböző társadalmi osztályoknak és a nemek szerint is volt megkülönböztetés. Ennek lett eredménye többek közt néhány olyan különlegesség is, mint pl. a  „kínai harang”, illetve az „élve felszeletelés” módszere is.

bambusz nyárs.jpg

9. Korbácsolás – a kilencfarkú macska

Különböző korbácsokat, állati bőrből készült fenyítő eszközöket az idők kezdete óta ismerünk. Ezen célszerszámok evolúciójának volt vélhetően egyik csúcsterméke az angolszász világban folklorisztikusan jól ismert kilencágú macska. Gyakorlatilag egy, kilenc hosszú kötél vagy bőrfonatból készült ostor, mellyel a delikvens testére, elsősorban a hátára mértek csapásokat. Hatékonyságát nagyban növelte, ha szögecseket illesztettek bele, melyek természetesen sokkal jobban tépték a húst. Azért Nagy Britannia szerte ismert, mert az angol haditengerészetnél terjedt el használata. Általában fegyelmező, elrettentő eszköznek használták, általában nem a célszemély kivégzése volt a cél. Látványos és fájdalmas mivoltából kifolyólag viszont tökéletes eszköz volt a feltétel nélküli fegyelem fenntartására, ami egy hadihajónál elengedhetetlen követelmény volt.

kilencágú macska.jpg

8. Leborotvált fejbőrre lassú hideg víz csöpögtetése.

Állítólagosan szintén Kínából ered a módszer, mely az akkori engedetlen, korrupt hivatalnokok gyakori büntetési formája volt. Elsőre nem is tűnik az előzőekhez hasonlóan szadisztikusnak. Valójában arról volt szó, hogy az általában sötét és zajtalan szobában mozgásképtelenné tett áldozat leborotvált fejére hidegvizet csepegtettek meghatározott egyenletes ütemben. Minden esetben ugyanarra a pontra. Az elsőre még elviselhető vízcseppek idővel már mázsás ütéseknek tűntek. A cseppek pottyanása közti üres átmenet pedig átalakult egy rettegéssel teli periódussá. A személy teljesen elvesztette orientációját, pár napos ilyen állapot után gyakran megőrült.

vízcsöppentó kínzás.png

 7. Vízkúra, halálra itatás.

Az inkvizíció alkalmazta előszeretettel, több variációja is létezett. A legegyszerűbb a közönséges fullasztás volt. Az áldozat fejét a vezető hóhér vezényszavára a hóhérinasok a vízzel teli dézsába nyomták, majd meghatározott ideig a víz alatt tartották. Fejlettebb változatához kötél és csiga szükségeltetett. Ilyenkor a vádlottat lábánál fogva felkötötték, majd fejjel lefelé lógatva mártogatták a vízbe. De volt olyan vízzel végrehajtott kínzás is, amikor a delikvenst levetkőztették, padhoz kötötték, szájába tölcsért nyomtak, és azon keresztül juttatták a szervezetébe a vizet, amelynek mennyisége akár 10-15 liter is lehetett. A folyadék szétfeszítette a gyomrot és felpuffasztotta a hasat, ezáltal pokoli kínokat okozva.

vízkúra.jpg

6. Elevenen szétrohasztás.

A kínaiak a politikai intrikákat szított, a mindenkori hatalom ellen ármánykodó, ám kudarcot vallott személyek számára tartogatták eme megtorlást. A gyomorforgató és perverz módszer annak ellenére, hogy pusztán olvasva is felettébb undorító asszociációkat kelt, nem tartozott a spanyolcsizmához hasonlatos, legfájdalmasabb végrehajtási módszerek közé – ez persze nem azt jelenti az alávetett személy számára bármilyen élvezetet nyújtott volna. A legkevésbé sem a test örökkévalóságig történő megőrzését, hanem a még élő egyén bőrének teljes szétrohasztását lehetett a förtelmes büntetés lényegének tekinteni. Különféle, ám egymásba mindig pontosan illeszkedő teknőket, vályúkat készítettek, ezekbe csukták a lecsupaszított áldozatokat, akiknek csak a fejük maradt szabadon. Aztán az alkalmatosságokat a lehető legnagyobb alapossággal körülszíjazták. Egyébként ez a sajátos elzárás hetekig is eltarthatott. Ételt is, italt is adtak neki bőséggel, és tették mindezt feltűnő rendszerességgel. Nyilvánvaló, hogy miért: a delikvens csak saját, módfelett szűkös „kín-territóriumába” tudott piszkítani.  Az eredmény is nyilvánvaló, és tanácsosabb, ha nem is részletezzük. Ha viszont egy idő után, a bírák már egyszerűen nem bírták elviselni a könnyfakasztó bűzt, elengedték és sorsára hagyták. A város külterületére szállították. A látszólag megszabadított valójában már a lassú halál közepén járt, hiszen alap dolognak számított az ez utáni beférgesedett bőrűség, melyet kiirtani nem lehetett.

5. Rovarokkal élve felfalatás 

skapizmus.jpg

Elsősorban a Perzsa birodalomban volt bevett módja a büntetés e különösen kegyetlen formája. A korabeli görög történetírók forrásaiban "skaphe" azaz "üreges", "lyukas" elnevezéssel illetett eljárást akár lyuggatásnak is hívhatnánk. Lefolytatását azzal kezdték, hogy a célszemélyt egy fatörzshöz vagy csónakhoz rögzítették, majd vízen kívűl csak tejet és mézet adtak neki táplálék gyanánt, de azt nagy mennyiségben. Amennyiben nem akart éhen halni ezzel kellett élnie, de persze a kényszertáplálás is gyakori volt. Ezek hatására folyamatos hasmenés alakult ki, ami különösen vonzott bizonyos rovarfajokat, persze ezek egyébként is komoly érdeklődést mutattak a magára hagyott test iránt. A hatást fokozta ha a mézes, tejes masszát kívűlről is az áldozatra kenték. A  bogarak a számukra értékes cukrokat nem gondosan lenyalogatva kezdték el fogyasztani. Nagy szerencséje volt a kikötözöttnek, ha idő előtt elhalálozott kiszáradásban. A módszer egyébként nem egyedi, több helyen fennmaradt híradás kelet-európai népekről, akik hangyabolyba ültették ellenségeiket. Gyaníthatóan a természeti törzseknél a mai napig vannak efféle praktikák.

4. Madzag nyeletés

 

Az úgynevezett lógatásos kínzások egyik legbrutálisabbik, legmorbidabb változata az volt, amit vélhetően a spanyol inkvizítorok egyikének agyából pattant ki. Legrövidebben úgy foglalhatjuk össze, hogy a szerencsétlen kiéheztetett eretnekkel erős, esetenként külön erre a célra kifejlesztett madzagot nyelettek, majd botok, faggyú és a természetes emésztési mozgás segítségével kivárták, míg a végbélen át távozik a másik fele. Ennek a végével aztán fejjel lefelé, szétfeszített lábakkal felkötözték az illetőt egy plafonon lévő csigára. A megcsavarodott bélrendszer és a rá nehezedő testsúly miatt kimondhatatlan kínokat élt át. Az eljárás hosszú és körülményes volt, de időben nem volt általában hiány. Nem mindig haltak bele, de nyilvánvalóan utána nem nagyon felejtették el a Szent Hivatal ténykedését az érintettek.

3. Bronz bika 

bronz bika.jpg

A bronz bikát, az athéni Perillosz találmányát az ókori görögországi Agrigentum türannusza, Phalarisz  alkalmazta elsőként magán a feltalálón próbálva ki a szerkezetet! A legenda szerint azonban Phalarisz is közelről megismerhette a módszert, mikor a következő trónkövetelő eltette őt az útból. A vasbika lényege: az elítélteket a fémszerkezetbe zárták, majd tüzet gyújtottak a szobor alatt, melynek fején speciális fúvókás szerkezetet alakítottak ki, melynek köszönhetően az áldozatok kiáltozása a bika bőgéséhez hasonlatosan felerősítve jutott el a „publikumhoz”. A késő római időkben számos keresztény mártír esett a bika áldozatául.

2. Júdásbölcső

judásbölcső.jpg

 

Az eljárás a középkor első harmadában alakult ki, a technika pedig annyira hatékonynak bizonyult, hogy rengeteg későbbi generáció örökítette át hálás leszármozattaira azt. Az egyesek szerint az egyiptomi szimbolikát is csúfoló (bár erre utalások sincsenek) piramis alakú hegyes fa vagy fém tákolmány fölé a végtagjain rögzített kötelek ás csigák segítségével húzták a megkínzásra váró embert. Majd a hóhérok összehangolt munkája révén engedték, esetleg dobták rá a piramisra végbelénél, heréinél esetleg a háta alján érintkezve azzal. Persze a mókás kedvű olasz, német vagy francia hóhérnak a rázogatás, lökdöskedés sem volt tiltott, mint ahogy egyes mai latin-amerikai kollégáiknak sem az elektromos áramos változat használata. 

1.  Fűrészelés élve

fűrészelés.jpg

Roppant egyszerűen alkalmazott, meglehetősen hatékony kivégzési módszer, melynek megértéséhez sok képzelőerőre nincs szükség. A szerencsétlen és tehetetlen embert lábainál fogva felhúzták két gerendára, majd külön a műveletre kifejlesztett célszerszámmal a lábai között elkezdték a szétszaggatását. A végtelen gonoszsága abban ált, hogy mivel fejjel lefelé helyezték el a testet, ezért az agy vérellátása nagyon sokáig fennállt, tehát eszméletét sem vesztette el. A spanyol hadseregben egészen a tizennyolcadik századig reguláris kivégzési módnak számított.

 

30 komment

Címkék: történelem bizarr

A bejegyzés trackback címe:

https://listsick.blog.hu/api/trackback/id/tr895115240

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bélabáttya (törölt) 2013.03.04. 23:41:35

Kiegészíteném egy magyar gyakorlattal, mit a Dózsa-féle megmozdulás lezárásakor alkalmaztak, nem túl széles körben ugyan, de megfelelő hatékonysággal a későbbi vállakozók elriasztására.
Csak vastag gerenda, fatörzs kellett hozzá, amire lovaglóülésben rákötözték a pácienst, majd az elforgás ellen, biztos, ami biztos alapon rögzítették pár szöggel. Láb között...
Pár korbácsütés után hagyták elmélkedni ügyfelüket a mozgalmi élet szépségeiről.
Ki tudja miért, leginkább a társulathoz szegődött papok, szerzetesek esetében alkalmazták az eljárást.
---
Százezegynehány évvel később egy Caraffa nevű császári tábornok vitt új színt a téma iránt érdeklődők életébe (meglehetősen röövid időre...), de azt összeszedegetni, leközölni már perverzió volna.

hunter84 2013.03.05. 00:33:26

Na, ez nem volt egy egyszerű téma így lefekvés előtt. ;)

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2013.03.05. 01:19:26

@Bélabáttya:

Erről eszembe jutottak az 1848-49-ben tevékenykedő mócok, akik adott esetben úgy mészároltak le fegyvertelen magyarokat, hogy levágták azok végtagjait, majd azokkal verték őket agyon, de a szimpla fűrészelés is bevett gyakorlat volt. (Román ortodox templomok poklot ábrázoló freskóin nagy fantáziával festették meg a kínzásmódokat, lehet, hogy pár esetben onnan jött az ihlet.)
Viskóczi Henrik nagyenyedi minorita házfőnök a csodával határos módon élte túl a történteket. Elbeszélése szerint: "Magam valék első áldozata a gyilkosoknak, kik is fejemen öt halálos sebet ejtvén, két ujjamat levágva és két szuronyszúrással az oldalamat majd’ halálosan kilyukasztva, félholtan a földre hirtelen leterítettek, és minden ruhától levetkőztetve, hét lövéssel idvezlettek." A történet szerint "papjai vitték a derék atyát vissza a rendházba. Azonban a felfegyverzett csőcselék oda is betört, további tortúra várt még Viskóczi atyára: újból ütlegelni kezdték a haldokló embert, majd a "biztonság kedvéért" még egy újabb, nyolcadik golyót is beléeresztettek. Csodával határos módon a rendházfőnök mégis életben maradt, Tordára menekítették és később felépült sebeiből."

Nyomek 2013.03.05. 07:14:04

Hiába, no!
A krisztusi szeretet kreatívvá tesz.

Kivancsi 2013.03.05. 07:49:56

szerencsesek vagyunk... mara mar csak
- a deviza hitel nevu kinzas
- korrupt politikusok valamint
- tobb mint 50 ado egy soralateten maradt...

valami jo is a kinzasban: legalabb paleszt fozhetunk
:):)

hunter84 2013.03.05. 08:11:19

@Kivancsi: Úgy azért mindjárt más! ;D

Bogoj · http://bogoj.blog.hu/ 2013.03.05. 08:28:17

milyen találékony az emberi faj, ha mások bántalmazásáról van szó...

triumphator · http://aztirjaa.blogspot.hu/ 2013.03.05. 08:37:44

Radisav még mélyebben hajtotta a fejét, a cigányok pedig hozzáléptek, lehúzták róla a ruhát meg az inget. A mellén előtűntek a lánc okozta vörös égési sebek. A paraszt többé egy szót sem szólt, hanem úgy, ahogyan megparancsolták, arccal a földnek, lefeküdt. A cigányok hozzáléptek, s először hátrakötözték a kezét, majd mindkét lábára a bokájánál kötelet kötöttek. A két cigány kétfelé húzni kezdte a kötelet, s szétfeszítették a paraszt lábát. Azután Merdzan a karót két kerek fadorongra fektette, úgyhogy a csúcsa a paraszt lába közé ért. Övéből széles, rövid kést vont elő, letérdelt az elítélt mellé, fölébe hajolt, hogy a lába között szétvágja a bő nadrág posztóját, s kiszélesítse a nyílást, amelyen át a karónak a testbe kell hatolnia. A hóhér munkájának ez a legborzalmasabb része, szerencsére, a nézők előtt láthatatlan maradt. Csak azt lehetett látni, amint az összekötözött test a rövid és észrevétlen késszúrástól megrándul, derékig fölemelkedik, mintha föl akarna kelni, de nyomban utána visszazuhan, és tompán a deszkára ütődik. Mihelyt a cigány ezt elvégezte, fölugrott, fölkapta a földről a fabunkót, és lassú, kimért ütésekkel verni kezdte a karó alsó, tompa részét. Két ütés között egy kissé megállott, először a testet megszemlélte, amelybe a karó behatolt, aztán a két cigányt, figyelmeztetve őket, hogy lassan és egyenletesen húzzák a kötelet. A paraszt szétfeszített teste görcsösen rángatózott, a fabunkó minden ütésénél meggörbült és vonaglott a gerinc, de a kötelek kifeszítették és kiegyenesítették. Mindkét parton olyan nagy volt a csönd, hogy minden ütést, aztán a meredek partról annak minden visszhangját ki lehetett venni. A legközelebb állók még azt is hallhatták, hogy az ember homloka minden ütés után a deszkához verődik, s emellett még egy más, különös hangot is; de ezt sem jajgatás, sem fohászkodás vagy hörgés nem volt, hanem a szétfeszített és megkínzott testből csikorgásféle tört elő, mint mikor valaki a sövényt gázolja vagy fát tör. Minden második ütés után a cigány a kifeszített testhez lépett, füléje hajolt, s megvizsgálta, vajon a karó helyes irányban halad-e, s mikor meggyőződött arról, hogy az élethez szükséges egyetlen fontosabb belső részt sem érintett, visszatért a helyére, és folytatta munkáját. Mindezt a partról alig lehetett hallani, még kevésbé látni, de mindenkinek reszketett a lába, elsápadt az arca, és kezén kihűltek az ujjak. Aztán egyszerre csak megszűntek az ütések. Merdzan észrevette, hogy a jobb váll felső részén megfeszülnek az izmok, és a bőr emelkedni kezd. Gyorsan odalépett, és ezt a kidudorodott részt keresztben átvágta. Sápadt vérsugár tört elő, először csak gyöngén, aztán erősebben. Még két-három könnyű és óvatos ütés, aztán az átvágott helyen kibukkant a karó megvasalt csúcsa. Még kettőt-hármat ütött a karóra, míg csúcsa el nem érte a jobb fül magasságát. Az ember karóba volt húzva, mint parázs fölött a birka, csak éppen a karó csúcsa nem a száján jött ki, hanem a hátán, s a belsejében nem sértett meg erősebben semmit, se szívet, sem tüdőt. Akkor Merdzan eldobta a fabunkót, és az áldozathoz lépett. Végigszemlélte a mozdulatlan testet, megkerülve a vért, amely előszivárgott onnan, ahol a karó behatolt és előbukkant, s kis tócsákba gyűlt a deszkán. A két cigány hátára fordította a megmerevült testet, s a lábakat a karó aljához kötözte. Ezalatt Merdzan azt figyelte, él-e még az ember, s figyelmesen szemlélte az arcát, amely megduzzadt, s szélesebbnek, nagyobbnak látszott. A szeme tágra nyílt s nyugtalan volt, de szempillái nem mozdultak, a szája tátottan állt, az ajka görcsbe merevedett, előfehérlettek összeszorított fogai. Az ember már nem tudta mozdítani arcizmait, s ezért az arca inkább lávának látszott. A szíve azonban tompán vert, s a tüdeje rövid és meggyorsult lélegzettel dolgozott. A két cigány, mint nyársra húzott birkát, fölemelte. Merdzan rájuk kiáltott, vigyázzanak, ne rázzák a testet, s maga is segített nekik. A karó alsó, vastagabb részét beleállították a gerendák közé, nagy szögekkel odaerősítették, aztán hátulról egy rövid léccel alátámasztották, azt is hozzászögezték a karóhoz és az állvány gerendáihoz." (Ivo Andric: Híd a Drinán, Európa k., 1982, 62-65. o.

Mega Héja 2013.03.05. 08:47:43

Mennyire nem találékony az emberi faj, ha csak közhelyekkel tud élni...

Grgabácsi 2013.03.05. 09:32:53

Van itt kreativitás, ha a másiknak való fájdalomokozásról van szó, vagy "csak" a megöléséről. Egy részüket persze a keresztényi szeretet jegyében.

kermi 2013.03.05. 10:12:07

@Angyall Szellő: Vidd innen a rohadt reklámodat.

Kabarészínész 2013.03.05. 10:49:47

szerintem a fájdalomtól elvesztette az az eszméletét vér ide vagy oda....

bisztosjomunkasember 2013.03.05. 11:11:32

Szita Bence gyilkosaira mi var majd szerintetek?

vacsad · http://indafoto.hu/vacsad/collections 2013.03.05. 11:15:37

Azért Bosque mint hiteles forrás azért kétséges, a CIA-s könyvében akkor marhaságok vannak mint hat másikban pl.

fidesz = házmesterek pártja 2013.03.05. 11:27:08

Nekem erről a posztról a bulvárszarrá süllyedt spektrum tévé jutott eszembe. Ott van (volt?) valami hasonló témával foglalkozó sorozat.

vittore akit kitiltottak 2013.03.05. 11:42:52

Többen leírták, legutoljára a híres természetfilmes David Attenborough, hogy paeraziták vagyunk ezen a bolygón. Sajnos egyet kell értenem. Egyetlen faj sem képes akár egy másik fajnak, de főleg a sajátjának ilyen kínokat okozni. Szörnyű.

tucano 2013.03.05. 12:20:41

A 10 kevésbé ismert azért túlzás, mert ezek a legismertebb kínzási technikák közé számítanak. Amelyeket megemlítettetek csak, na azok tényleg újszerűnek tűntek.

Ches Desmond 2013.03.05. 12:29:57

@Grgabácsi: Más részüket meg a taoista bölcselet suggallta..

zaki82 2013.03.05. 12:47:52

@bisztosjomunkasember: sajnos nem kettefureszelest. ha azt kapna az ilyen aljadek ma is, nem kinoznanak halalra gyerekeket 100ezerert.
remeljuk odabent, miutan mind3 rohadeknak hire ment, h kicsoda megkapjak a jutalmat a tobbi bentlakotol.

@vittore akit kitiltottak: ez azert van mert intelligensebbek vagyunk mint a tobbi faj. vannak olyan allatfajok akik sportbol olnek, tenyleg csak a trefa kedveert. ha sikerult volna komolyabb agyat noveszteniuk, kreativkodnanak is.

2013.03.05. 12:53:26

Az ember a legbrutálisabb állat ezen a bolygón. Csodálkozom, hogy túléltük ezt a kínzásokkal teletűzdelt időszakot.
Bár az se jobb ami most van...alvásmegvonás, szexuális erőszak, vagy arra kényszerítés, és akkor a többiről még nem is szóltam.
Abu Ghraib kísértetei című filmet ajánlom mindenki figyelmébe!
XXI. századot írjuk, de most sem jobb az emberiség egy része. Egy fokkal sem.

vittore akit kitiltottak 2013.03.05. 12:56:42

@bisztosjomunkasember: Igen ezen én is elgondolkodtam. Szörnyülködök itten' de -soha ne forduljon elő- ha én is érintett lennék hasonló ügyben valszeg a legnagyobb lelki nyugalommal szeletelnék fel bárkit. Bár azért a háború, meg a szent inkvizíció egy kicsit (nagyon) más. Ott ideológiák nevében kínoznak halálra embereket, a személyes érintettség más.

bisztosjomunkasember 2013.03.05. 13:19:27

A gyulolet egy szenvedely,ami negativ hatassal van mindenkire,arra is aki gyulolkodik.
Egy filozofus-bolcs azt mondta egyszer hogy az ne vegyen el eletet,aki nem tud eletet teremteni:foldi halando.
Tudja valaki azt hogy miota es miert nem voltak nyilvanos kivegzesek a magyarorszagi halalbuntetes eltorlese elott?
Miert van joga az elethez annak,aki elveszi mas eletet?
@zaki 82 :biztosan lesz bent valaki akinek minden mindegy :)
@vittore akit kitiltottak : a sertettnek,vagy a hozzatartozoinak kellene jogot adni a szabad onbiraskodasra
amugy a cikkrol jutott eszembe hogy egyszer egy oldalra tevedtem es olyan dolgokat es megolyanabbakat lattam amikrol a cikkiro is beszelt. www.mentalzero.com

Muad\\\'Dib 2013.03.05. 13:41:23

Hihetetlen mókás a sok szerencsétlen mammogása, akik itt nyüszítenek az emberiség szörnyűsége volta miatt. Persze szép számmal lehetne az ellenkezőjéről is írni, de sokkal menőbb ez az apokaliptikus nyavalygás...

Szabó F. Balázs 2013.03.05. 14:22:05

Főleg észak-Európában volt szokás, hogy kerestek két egymáshoz közeli fiatal, tehát rugalmas fát (általában nyírfát), gondosan egyetlen kötéllel összehúzták azokat, majd a szerencsétlen delikvenst közéjük kötözték. Aztán amikor minden kész volt, a két fát összekötő kötelet elvágták, a fák visszaálltak alapállapotba, így a közéjük kötözött áldozatot széttépték. Nem volt túl gyakori módszer, de mivel néhány darab kötéllel, gyakorlatilag bármilyen fásabb tájékon kivitelezhető volt, hevenyészett kivégzésekkor örömest használták.

Szabó F. Balázs 2013.03.05. 14:27:21

Meg volt az a indián kivégzési mód, amikor az illetőt vállig elásták egy vadcsapás mellett, metszettek rajta egy kisebbet hogy vérezzen és magára hagyták.

Arra mindig figyeltek, hogy az illető ne vérezzen el, de vérezzen eleget ahhoz, hogy a ragadozók és a rovarok felfigyeljenek rá. Ha szerencséje volt az illetőnek egy medve vagy néhány farkas hamar megtalálta, és akkor csak pár perc élve megevés volt a sorsa.

Ha nem volt szerencséje előbb találták meg a rovarok, vagy kisebb ragadozók és akkor 2-3 napig tűrhette amíg apránként szérágja a rovartömeg...

Sz. a Bályos Kiss Lány (törölt) 2013.03.06. 09:01:03

"Az elnyomás csapatban károg,
élő szívre mint dögre száll -
s a földgolyón nyomor szivárog,
mint hülyék orcáján a nyál...

...S mégis bizom. Könnyezve intlek,
szép jövőnk, ne légy ily sivár!...
Bizom, hisz mint elődeinket,
karóba nem húznak ma már.
Majd a szabadság békessége
is eljön, finomúl a kín -
s minket is elfelednek végre
lugasok csendes árnyain."
József Attila:(ŐS PATKÁNY TERJESZT KÓRT...)

Ellensúly 2014.02.26. 13:34:45

A kettéfűrészelést a derék partizánok néhány évtizede még használták a népirtásként mai napig nem elismert délvidéki vérengzés során.